S, mint sárkány

Szóval a csemete nagyon várja a karácsonyt. Mivel tavaly és az idén is együtt szereztünk be minden ajándékot, nem tudom a karácsonyi meglepetésből, az angyalkából, a jézuskából mennyi marad meg és mikor tudatosul, hogy honnan vannak a fa alatti meglepetések. Fánk már van, lévén műfenyő dívik nálunk, allergia miatt. Ma alig bírtam a gyereket lebeszélni a díszítésről.
A betegségek miatti bezártság miatt szerencsére kevés felnőttel kellett a "Jó, voltál, hozhat neked ajándékot az angyalka?" kérdéskörről a gyereknek eszmét cserélnie. A gyerek igazán nem szorul arra rá, hogy ezekben a beszélgetésekben én részt vegyek, szerencsére. Vagy elintézi egy Butaságot kérdeztél-lel a választ, vagy figyelmen kívül hagyja a kérdést és mond valami mást az illetőnek. Például: milyen szép cipőd van, vagy azt, hogy neked van otthon cicád? vagy valami ehhez hasonlót. Maga a kérdés szerintem baromság, de én nem tudnám ilyen leleményesen leszerelni a kérdezőt.

Én már várom a karácsonyt, bár az ajándékaim már megkaptam, de a lényeg, az akkor is az lesz, hogy akik a közelben vagyunk összegyűlünk és jól érezzük magunkat és közben gondolunk azokra, akik távol vannak, vagy már nincsenek is itt.