A fejlesztésekről most már úgy érzem érdemes szót ejtenem, érdemes készíteni egy mérleget, honnan jöttünk, hova jutottunk.
Az elmúlt 5 évben folyamatosan fókuszban volt, hogy B. egy kicsit más, mint a többi gyerek. Elevenebb, kommunikációban és értelmileg fejlettebb, ugyanakkor mozgásban sokkal ügyetlenebb, testileg és érzelmileg fejletlenebb.
5 éve járunk fejlesztésre, a terápiák időben haladva, de néha párhuzamosan: DGSM, tartásjavító torna és TSMT. A DGSM-et gondolom nem kell senkinek bemutatnom, enélkül a módszer nélkül ma nagyon érdekes lenne B. járása. De szerencsére volt, és volt két fantasztikus ember is, akik igen alaposan és jól elvégezte a munkáját, így B.most jól jár. A tartásjavítást, most már biztosan tudható egy élethosszig tartó feladat, de a scoliosistól 3 év alatt eljutottunk a funkcionális gerincferdülésig, ami igen nagy szó. Bárkinek szívesen ajánlok profi gyógytornászt, de rengeteg hátizomerősítő gyakorlatot is tudok mutatni. A TSMT-nek köszönhetően a gyerek ugyan nem felejtett el összeadni, azóta már betűket is tud, de az idegrendszere sokkal érettebb lett, a kudarctűrése rengeteget javult, és sokkal összeszedettebb. A reggeleken van még mit javítani, de a ruhái sorrendjét már tudja. Örülünk.
És hogy miért lett ő most cápa? Mert ő is több sorban növeszti a növesztenivalót. Hát így.
